Kisújbányáról

A "magyar Svájcnak" is nevezett Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya megyében, a Komlói Kistérségben, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében fekszik. Közigazgatásilag Hosszúhetény településrésze, azonban attól a valóságban távol, 15 km-re fekvő, nagyrészt erdészeti úton megközelíthető különálló falu.

 

A falun patak folyik keresztül, több forrás is található itt.

 

A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

 

 

Története:

 

Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek.

 

A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. A Kisújbánya nevet a Kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától megkülönböztetésül.

 

Temploma Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben.

 

Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található. 

 

A Kisújbányai Üveghuta 1762-1784 között működött.

 

A falu bajor-morva lakói a huta bezárása után elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták tejtermékeiket.

 

A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is.

 

A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült, házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket.

 

1988-ban megalakult a Kisújbányai Baráti Kör nevű civil szervezet, mely 2000 óta alapítványként működik.

Hírlevél


ESEMÉNYNAPTÁR
« Előző év / hónap
Következő év / hónap »
Mai dátum

ESEMÉNYEK

KÖZELI ESEMÉNYEK

Kisujbanyamosolya.hu 2009 © Minden jog fenntartva!